Tadalafil gehört zur Gruppe der PDE5-Hemmer und wirkt über eine hochselektive Blockade des Enzyms Phosphodiesterase Typ 5. Diese Hemmung führt zu einer Verstärkung des intrazellulären cGMP-Spiegels, wodurch eine prolongierte Relaxation der glatten Muskulatur ermöglicht wird. Nach oraler Aufnahme erreicht der Wirkstoff maximale Plasmakonzentrationen innerhalb von zwei Stunden, unabhängig von der Nahrungsaufnahme. Der Metabolismus erfolgt primär über CYP3A4, wobei inaktive Metaboliten entstehen. Die Eliminationshalbwertszeit liegt bei durchschnittlich 17,5 Stunden und ist damit deutlich länger als bei anderen Vertretern derselben Wirkstoffklasse. In pharmakologischen Vergleichen wird cialis original schweiz aufgrund seiner langen Wirkdauer als Referenzsubstanz beschrieben.

Hek ujsag 5 139.cdr

Tartalom:
dők folyadékterápiája igazi kihívás még az intenzív Koponyasérültek
ellátást végző orvosok számára is. Maguk a súlyos folyadékterápiája.1. oldal
idegrendszeri kórfolyamatok és az azokat gyakorta kísérő szisztémás és központi idegrendszeri gyulla- dásos reakciók eltolódást okozhatnak az agyi folya- Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, dékterekben, valamint elektrolitháztartás-zavarok- hoz vezethetnek. A megfelelő folyadék- és elektrolit-pótlással biztosítani lehet a hemodinamikai stabili- Válogatás a HES-sel foglalkozó
tást és meg lehet előzni az amúgy is meglévő agy- irodalomból.9, 10. oldal
ödéma és a következményes csökkent agyi compli- F. Christ, et al : Hyperosmotic-hyperoncotic solutions du-
ance és intrakraniális nyomás(ICP)- fokozódás rom- ring abdominal aortic aneurysm (AAA ) resection
lását. Ugyanakkor a kezelés integráns része az oz- modiuretikumok, a kacsdiuretikumok és gyakorta a Klaus Ellinger, et al.: Optimal preoperative titrated
szteroidok adása, melyek további jelentős folyadék- dosage of hypertonic-hyperoncotic solutions in cardiac
tér- és ioneltolódást okozhatnak. Ahhoz, hogy ebben risk patients
Shock, vol. 3 No. 3. pp 167-172, 1995
a komplex rendszerben tájékozódjunk és a kezelés alapelveivel tisztában legyünk, néhány, a központi Maciel F; et al.: Comparison of hypertonic with isotonic
saline hydroxyethyl starch solution on oxygen
idegrendszeri folyadékmozgást szabályozó tényezőt extraction capabilities during endotoxic shock
· Ozmotikus nyomás: annak a hidrosztatikai erőnek
felel meg, amivel a szemipermeábilis hártya két olda- Koponyasérültek folyadékterápiája
lán helyet foglaló, különböző ozmolalitású oldatok ol-dószerének kicserélődését ellensúlyozhatnánk. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, · Ozmolalitás (mosm/kg): ozmotikusan aktív ré-
szecskék, azaz az ionok és a nem disszociált oldott · A koponyasérültek, idegsebészeti és egyéb molekulák száma 1 kg oldószerben.
súlyos neuropatológiai kórképekben szenve- · Ozmolaritás (mosm/l): ozmotikusan aktív részecs-
kék, azaz az ionok és a nem disszociált oldott moleku-lák száma 1 liter oldatban. Az ozmolaritás egyenlő, vagy valamivel kevesebb az ozmolalitásnál.
· Kolloid-onkotikus nyomás: a fehérjék és a szinte-
Dr. Kálmán István, Dr. Paszternák László, Dr. Schéder tikus kolloidok ozmotikus nyomása. A plazmafehérjék Ákos, Dr. Szijártó Tamás, Dr. Vánkos László az összozmolalitás 0,5%-t, (1,5 mosm/kg-t) teszik ki. A plazma ozmolalitása – fiziológiás körülmények kö- zött – azonos az interstícális- és az intracelluláris tér ozmolalitásával. A plazmával azonos ozmolalitású folya- Amennyiben a vér-agy gát sérül, az intravazális tér dékokat izoozmolális, azaz izotoniás folyadékoknak, és az agy interstíciuma között kiegyenlítődik az ozmotikus és az onkotikus grádiens, így a Starling- egyenlet szerint egyedül a hidrosztatikai erő, vala- Starling-egyenlet: a kapillárison keresztül történő
mint az iszkémia mértéke és a neurotoxikus té- folyadékmozgást leíró fiziko-kémiai törvény. Rövi- nyezők határozzák meg az agyödéma nagyságát. A den, az intravazális és az interstíciális tér közötti különböző kórképekben valamennyi alapvető ödé- folyadékáramlást a két tér hidrosztatikai, ozmotikus ma-forma előfordul, de kórképtől és a kórfolyamat és onkotikus nyomáskülönbsége szabja meg. Az ép adott időbeli szakaszától függ, hogy melyik forma perifériás kapillárisok víz, kis molekulák, ionok szá- mára szabadon, nagy molekulák, kolloidok számára nem átjárhatók. Az endotél sejtek között nagy pó- · Interstíciális - vazogén ödéma. A vazogén ödé- rusok, "gap junction"-ok vannak. Az agyban fizioló- ma plazma-ultrafiltrátum. Vér-agy gát sérülés giásan, a vér-agy gát miatt egészen más a helyzet, kapcsán, a legkülönbözőbb kórképek (trauma, s így a Starling-egyenletet is újra kell értelmezni. infekció, állományi vérzés, tumor, iszkémiás · A vér-agy gát: kapilláris endotélből, bazálmem-
stroke) korai szakaszában jelenik meg, döntően bránból és asztrocita talpakból épül fel. Az endotél a fehérállományban, kesztyűujj-szerű képet perifériás erek endotélje; összekapcsolódásukat · Interstíciális - hidrokefaluszhoz kapcsolódó "tight junction"-nak nevezzük. A vér-agy gát úgy vi- ödéma. Az agykamrák körül kialakuló, fehér- selkedik, mint egy ozmométer szemipermeábilis állományban lévő ödéma két féle mechaniz- hártyája: a kapillárisok, bizonyos területektől elte- mussal jöhet létre. Vagy az interstíciális folya- kintve csak víz számára járhatók át szabadon. A peri- dék-áramlás lassult, esetleg teljesen gátolt a vaszkuláris terekben, szubependímális résekben és hidrosztatikai grádiens csökkenése miatt, vagy a fehérállomány interstíciumában preformált csator- a kifejezetten emelkedett ICP következtében a nákban, a nyirokáramláshoz hasonló, nyomás-grádi- liquor visszapréselődik a kamra-közeli interstí- ens által szabályozott folyadékáramlás történik az intraventrikuláris és a szubarahnoideális liquor-terek felé. A szürkeállomány igen kötött szövet, · Celluláris - citotoxikus és neurotoxikus ödéma. szemben a fehérállománnyal, mely szivacsként vi- Mindkét forma, a sejtmembrán károsodása mi- selkedik és tágulásának a zárt, csontos koponya szab att, elsősorban a szürkeállományban alakul ki. határt. Az agy víztartalmának 60%-a intracellulári- A citotoxikus forma iszkémia következtében san, 20%-a interstíciálisan helyezkedik el. alakul ki, éles határral. A neurotoxikus iszké- Ép vér-agy gáttal rendelkező agyban a folyadékmozgást mia nélkül, a sejtmembrán mechanikus vagy elsődlegesen az ozmotikus erők szabják meg, de mély- kémiai (pl.: nagy mennyiségű neurotranszmit- rehatóbb vizsgálatokból kiderült, hogy az agy nem „tö- ter interstíciális felszaporodása) károsodása kéletes ozmométer”. Hipoozmolális környezetben oz- motikusan aktív részeket ad le percek alatt és ezzel fe- A kezelés alapelvei. Az elsődleges ellátás és az
lére csökkenti a létrejövő agyduzzadást. Hiperozmolá- intenzív osztályos kezelés első számú szabálya a lis környezetben viszont az agy ozmotikusan aktív ré- folyadékterápiát tekintve, a szisztémás vérnyomás szeket halmoz fel. A vér-agy gát azon tulajdonságát, és a megfelelő agyi perfúziós nyomás (CPP) biz- hogy egy bizonyos anyagot milyen mértékben enged át tosítása, fenntartása. Tudjuk, hogy a hipoxia mel- a vérből, az adott anyagra vonatkozó reflexiós koeffi- lett az artériás hipotenzió és a magas ICP felelős cienssel fejezzük ki. Az érték nulla és egy között vál- elsősorban a másodlagos károsodások kialakulá- tozik. Azon anyagok, melyek reflexiós koefficiense kö- sáért. A másodlagos károsodások, a kezelés bár- zel van nullához, szabadon átjárnak a vér-agy gáton és mely szakaszában jelentkeznek is, lényegesen nö- akkumulálódhatnak az interstíciumban. Az egy közeli velik a halálozást. Milyen artériás vérnyomást, reflexiós koefficiensű anyagok viszont ozmotikusan ak- illetve CPP-t tartsunk fenn? Koponya-agysérülés, tívak. Az előzőkből adódik, hogy a vérben fiziológiásan de más intrakraniális kórkép esetén is a perfúziós jelenlévő anyagok (pl.: NaCl, albumin, glukóz) reflexiós autoreguláció lokálisan vagy globálisan sérülhet. koefficiensei 0,9-1,0 közelében vannak. A részletek ta- Vizsgálatok azt mutatják, hogy a CPP biztonsá- nulmányozására ajánlom az előbb említett, Dóczi által gosan elfogadható alsó határa ilyen körülmények írt, áttekintő tanulmányt és Cottrell tankönyvének között 70 Hgmm. Amíg nem tudunk ICP-t mérni feltételezzük, hogy az ICP 20 Hgmm (kivéve Amennyiben normovolémia ellenére sem érjük el a kí- liquorfolyással járó koponyaalapi törések ese- vánt vérnyomást, haladéktalanul vazoaktív szereket teit), így az artériás középnyomást legalább k alkalmaznunk. Milyen vazopresszort alkalmaz- zunk? Csupán néhány vizsgálat foglalkozott ezzel a kér- déssel. Mivel a dopamin agyi vérátáramlásra kifejtett · Ennek eszköze a normovolémia szigorú fenn- hatása dózisfüggő, viszont a noradrenalinnak, illetve az tartása, s így a koponyasérülteknél elsődleges adrenalinnak nincs szignifikáns hatása, ezért ez utób- feladat az intravaszkuláris volumen minél előb- biakat, elsősorban a noradrenalin használatát javasol- bi rendezése. Az intravénásan adott folyadék változatlan plazma-ozmolalitás mellett nem okoz agyödemát, kivéve, ha extrém hipervolé- Az elektrolitháztartás zavarai. A kézikönyvek rész-
mia miatt a hidrosztatikai nyomás jelentősen letesen tárgyalják, de előfordulási gyakoriságára külön- emelkedik, vagy a vér-agy gát kiterjedt sérü- mára azonban mindennapi probléma. Megjelenésük összefügg a sérülés súlyosságával, lokalizációjával és a · Betegeknek ezért izoozmotikus, azaz elektro- kezelés során alkalmazott infúziókkal, táplálással. litra nézve izotóniás oldatokat adjunk! Az agyi A lefolyást sokszor remissziók, váltva hiper- és hipo- folyadékmozgás szempontjából az már mind- natrémia, illetve kombinált elekrolitháztartási zavarok egy, hogy krisztalloid, vagy kolloid az infúzió. jellemzik. Feltétlenül szükséges az elektrolitok rend- A beadott krisztalloidok, függetlenül az oldat szeres, kritikus periódusokban akár 2-4 óránkénti el- ozmolalitásától a test extracelluláris terének lenőrzése. A következőkben csak rövid összefoglalót két része, az interstíciális és az intravazális tér adok a differenciál-diagnosztikai és a kezelési útmu- között oszlanak meg négyötöd/egyötöd arány- ban. Kis mennyiségű, 1-2 liter, enyhén hipooz-molális infúzió (Ringer-laktát, mért ozmolali- · A hipernatrémiás állapotok gyakoribbak, mint a hi- tás: 254 mosmol/kg) adása még elfogadható, ponatrémiás állapotok. A nátrium-retenció a szerve- zet normál reakciója sérüléskor. Központi idegrend- mosmol/kg alá a plazma-ozmolalitást. Az oz- szeri sérülés kapcsán az ártalom súlyosságától füg- motikus nyomás központi szerepe és a hiper- gően 2-4 napig tart, oka a hipotalamusz-hipofízis ozmolális oldatok alkalmazása miatt legalább 24 tengely sérülése, működészavara, válaszreakciója. óránként ellenőrizni kell a plazma-ozmolalitást. A háttérben gyakorta egyéb eredetű, hipoozmolális víz vesztése is lehet. Ez utóbbi esetben első felada- · Legutolsó szabályként kerüljük a cukortartal- tunk a plazma-nátrium szinttől függő és a vesztés mú infúziókat, mert a glukóz metabolizmusát sebességével arányos folyadékpótlás. Ha a beteg követően „szabad víz” marad, ami csökkenti a eszméletlen és a plazma-nátrium 145 mmol/l, akkor plazma-ozmolalitást és ezáltal növeli az agy ˝ izotóniás sóoldatot infundálunk és gyomorszon- víztartalmát. Állatkísérletes és klinikai vizs- dába desztillált vizet adhatunk. Elektrolitmentes gálatok egyaránt kimutatták, hogy bármilyen, cukoroldat csak előzőekre nem reagáló, vagy 160 az idegrendszert ért noxát követően a magas mmol/l plazma-nátrium szint felett adható. Ameny- (10 mmol/l fölötti) plazma-glukóz fokozza az nyiben ez elégtelen, furosemid adásával fokozhatjuk iszkémiás károsodások kiterjedését. A hely- a nátriumürítést. Terápiarezisztens esetben hemo- zetet rontja, hogy koponya-, agysérülteknél a dializis, vagy filtráció kerülhet szóba. A hipernatré- sérülés súlyosságától függően jelenik meg a mia kezelését addig folytatjuk, míg elérjük a 148 glukóz-intolerancia. Akut stroke állapotokban mmol/l plazmakoncentrációt, vagy legalább 20-25 történt klinikai összehasonlító vizsgálat azt mmol/l-rel csökkent a plazma-nátrium koncentrá- mutatta, hogy a hiperglikémia kezelése javítja ciója. Közben ki kell zárnunk a diabétesz inszipídusz az egy hónapos túlélést. Csecsemőknél elekt- fennállását, melyre jellemző a hipotóniás poliuria rolitra nézve izotóniás infúzióban, 2,5%-nak (diurézis: 250-1000 ml/óra, vizelet-fajsúly 1005, de megfelelő glukózzal kezeljük a betegeket. hiperozmolális anyagok jelenléte a vizeletben, mint Diabéteszes betegeknél, figyelembe véve az mannitol, glukóz, kontrasztanyag emelhetik a vize- idevágó irodalmat, szoros vércukor kontroll let-fajsúlyt). Ilyenkor a káliumos folyadékpótlással mellett az Albertini sémának megfelelően 5% egyidőben 1-2 csepp desmopressint (DDAVP) cse- vagy 10% elektrolitra izotóniás glukóz infúzió- pegtetünk az orr-, vagy a száj nyálkahártyájára. ba megfelelő mennyiségű káliumot és inzulint Amennyiben ez hatástalan, a desmopressin (Mini- adagolunk. Célunk egyaránt a hiper- és a hipo- rin) ˝-1 tablettás vagy ampullázott formában jön szóba, esetleg folyamatos perfúzoros adagolással. koncentrációjú hipertóniás sóoldatot használunk, Mindezek a szerek hosszú, 8-24 órás hatásúak. ha a szervezet ozmotikus terhelése azonos. Az agy- Rövidebb hatású, 4-6 órás az arginin-vasopressin ból kivont folyadék mennyisége az ozmotikus grá- (Pitressin), melyet intravénásan adhatunk; 5-10 E-t, diens nagyságától, az ozmotikus nyomáskülönbség vagy folyamatosan 1-2 E/óra dózisban.
fennállásának idejétől és a vér-agy gát épségétől · Hiponatrémia alakulhat ki a traumát követő foko- Az ozmotikus nyomáskülönbség akár 100-200 zott antidiuretikus hormon (ADH) termeléstől az el- Hgmm hidrosztatikai erőnek is megfelelhet és ső 2-3 napban. Gyakori, hogy mind só-, mind vízvisz- fokozhatja a kialkulóban lévő vérzések nagyságát. szatartás jelen van, ilyenkor inkább hiponatré- Többek között ez az oka annak, hogy az amerikai miásak a betegek. Súlyosnak tekintjük az állapotot, Brain Trauma Foundation által 1995-ben kiadott ha a plazma-nátrium 120 mmol/l. Két kórforma irányelvek szerint az elsődleges ellátásban csak járhat hiponatrémiával: a fokozott ADH szekréció agytörzsi beékelődés klinikai jelei esetén adható (SIADH) és a fokozott agyi natriuretikus faktor termelés következtében kialakuló agyi sóvesztő Az ozmodiuretikumok másik intrakraniális nyo- szindroma (CSW). Az előbbi vízvisszatartásos álla- máscsökkentő hatása a liquortermelődés csökken- pot, mely nem jár perifériás ödémával, de ICP tésén keresztül valósul meg. Ez azért is fontos, fokozódás kísérheti. A kezelése első lépésben folya- mert normális kompenzáló mechanizmus kereté- dékmegszorítás, ennek eredménytelensége esetén ben emelkedett ICP sem változtatja meg a liquor- hipertóniás sóoldatot (3-7,5%) adunk. A CSW foko- zott nátrium- és vízürítéssel járó állapot, melyet értelemszerűen hipovolémia kísérhet elégtelen A hipertóniás oldatok direkt vazodilatátor hatást folyadék- és sópótlás nélkül. Kiegészítésként ala- fejtenek ki a prekapilláris arteriolákra, elsősorban a csony dózisú mineralokortikoidot adhatunk, fludro- szplanchnikus területen és a vázizmokban, vala- cortison 0,2-0,4 mg/die adagban. A hiponatrémia mint állatkísérletes vizsgálatokban a n.vaguson ke- korrigálása kedvezőbb, ha lassan történik, szemben resztül érvényesülő reflexmechanizmusokat ak- a hipernatrémia rendezésével. A plazma-nátrium tiválnak és ezzel, különösen gyors adagolás esetén, szintjének emelése ne haladja meg a napi 10-15 vérnyomásesést okozhatnak. Ennek alapján elő- mmol/l-t, teljes normalizálásra ne törekedjünk, a ke- adódhat olyan szituáció, amikor a vazodilatátor ef- zelést abbahagyhatjuk 130 mmol/l szintnél.
fektus miatt az agyi vérvolumen növekedése intra-kraniális nyomásemelkedést hoz létre szisztémás Ozmodiuretikumok. Az intrakraniális nyomáscsök-
artériás vérnyomásesés mellett, s így a CPP jelen- kentő eszközök közül a hiperozmolális oldatok alkal- mazása az egyik legszélesebb körben használt terápiás A hipertóniás oldatok egyéb hatás folytán, elsősor- ban a viszkozitás csökkentésével javíthatják a mik- Hatásuk alapvetően az intravazális tér ozmolalitásának rocirkulációt, a regionális vérátáramlást, ezáltal növelésén alapszik és ezért ebből a szempontból mind- egy, hogy mannitolt, glicerint, ureát vagy különböző 1. táblázat. Ozmodiuretikumok hatásainak időbeli lefolyása
* Rudihill A, Gordon E, Öhman G, et al (1993): Pharmacokinetics and effects of mannitol an hemodynamics, blood and cerebrospinal fluid electrolytes, and osmolality during intracranial surgery. J Neurosurg Anesthesiol 5: 4-12 2. táblázat. Használatban lévő ozmotikus diuretikumok
mannitol 20% iv.
glicerin 10% iv.
glicerin 10% p.o.
nátriumklorid 7,5% iv.
izotóniás sóoldatban
ozmolaritás
reflexiós koefficiens
egyszeri dózis
0,25-2g/ttkg
0,2-0,5 g/ttkg
2,5-5 ml/ttkg
egyszerre beadható
térfogat
100-800 ml
150-400 ml
200-400 ml
A dózistartományok tág határok között mozognak követő időnyerésre használjuk. Az elektrolit-, a folya- és a mannitolról kimutatták, ami valószínűleg dékháztartás ellenőrzése és a hiány pótlása elenged- a többi ozmodiuretikumra is érvényes, hogy ki- sebb adag is hatásosan, bár kisebb mértékben A hipertóniás sóoldatok, gyakran kolloiddal kombi-
csökkenti az intrakraniális nyomást. Előnye a ki- nált formában mind kísérletes, mind klinikai körülmé- sebb dózisnak, hogy kisebb diurézis révén kisebb nyek között széles körben vizsgálatra kerültek, így már elektrolit- eltolódást okoz. Az átmeneti, kezdeti tisztázhatók alkalmazásuk indikációs területei is.
vérnyomásesés és intrakraniális nyomásemelke- dés nem/vagy kevésbé jelentkezik, a hatástartam Hatásaik: A beadást követően az extracelluláris térben pedig elhúzódóbb, ha lassan adjuk az oldatot. Az a- kialakuló magas ozmolalitás miatt a sejtekből víz kerül dagolást követő ún. „rebound” hatás, azaz a ké- az interstíciális és az intravazális térbe. Ez a volumen- sőbbiekben kialakuló, esetleg a kiindulónál maga- expanzió azonban átmeneti és nem magyarázza a sabb intrakraniális nyomás részben függ a vér-agy hipertóniás oldatok hosszabb távú hatásait. A kolloidok gát reflexiós koefficiensétől és a vér-agy gát épsé- hozzáadása megnyújtja a volumenexpanziós hatást. A gétől. A hipertóniás oldatok az endotélből is vizet tartós hatások részben reflexmechanizmusokkal, rész- vonnak el, így a vér-agy gát megnyílásához vezet- ben direkt szívizom hatással és a szplanchnikus és a renális területen kifejtett vazodilatátor hatásokkal ma- A tartós, ismételt adás alkalmazása kérdéses.
gyarázhatók. A reflexmechanizmusok a vénás érterü- Mindebből adódik, hogy az adagolás sebességé- leteken konstrikciót, illetve fokozott szívizom össze- nek, gyakoriságának, a beadott dózisnak, a kezde- ti intrakraniális nyomásnak és a szisztémás hemo- hatásuk révén az eritrociták és a duzzadt endotél zsu- dinamikai státusznak nagy szerepe lehet a kívánt gorodását hozzák létre, ami a mikrocirkulációt és a szö- hatás és hatástartam elérésében. Az amerikai iro- dalomban szellemesen „kétélű kard”-nak nevezik a mannitolt. Csak a fegyver pontos ismeretével le- Állatkísérletekben a szervezet gyulladásos reakciójá- het az adott beteg, adott kórképének, adott fázisá- nak csökkentését tudták kimutatani és ezért feltéte- ban az intrakraniális nyomásfokozódás ellen küz- lezik, hogy a hipertóniás só+dextrán oldatok beadása után kisebb az intravazális térből a fehérje kiáramlás és tovább javíthatják a tartós, pozitív folyadékegyen- A furosemid alacsony dózisban (5-20 mg) növel- Végül, de nem utolsó sorban, csökkentik az heti a mannitol hatását, de krónikusan diuretiku- mot szedők esetén nagyobb adag is szükséges le- het. A mannitol előtt adott furosemid elfedheti · Számos traumás beteg kezdeti volumen reszuszci- annak átmeneti ICP-t fokozó hatását, de jelentő- tációját vizsgálva összhasonlították a hipertóniás sebb diurézis miatt nagyobb az esély a hemodina- sóoldatok (dextránnal kombinálva, vagy anélkül) és mikai instabilitásra és ioneltolódásra. A mannitolt az izotoniás sóoldatok hatását. Az eredmények me- 15-20 perccel követő diuretikum adás viszont taanalízise nemrégiben jelent meg, mely 14 rando- megnyújtja és kifejezettebbé teszi az ICP csök- mizált vizsgálatot foglalt magába. A csak hiper- kentő hatást. A mannitol+furosemid kombiná- tóniás sóoldat használata vérzéses shockban nem ciót csak kétségbeejtő helyzetekre, beékelődést javította a mortalitást izotóniás sóoldat alkalmazásá- hoz viszonyítva. A hipertóniás sóoldat és a dextrán találták, hogy a sóoldat gyorsabban és haté- kombinációs készítmény használata esetén ugyan konyabban csökkentette a nyomást, negatív nem szignifikánsan, de csökkent mortalitás volt ész- haemodinamikai hatások nélkül, mint a man- lelhető. Ezért a szerzők a traumás betegek primer nitol. Ezen túl, a hipertóniás só a mannitol ha- folyadék reszuszcitációjában a hipertóniás só+dext- tástalanságát követően is tudta csökkenteni az rán oldatot ugyanolyan jónak, vagy jobbnak tartják, ICP-t. Wade és munkatársainak munkája hat, mint a standard izotoniás krisztalloid oldatok alkal- mások által végzett randomizált, kettős vak vizsgálat elemzése alapján kimutatta, hogy shock-os, koponyasérült betegek 24 órás túl- · A perioperatív folyadékterápia egyre jelentősebb élési, illetve kórházból történt távozási esélyei hangsúlyt kap, mivel a hipovolémia elkerülésével és majdnem kétszeresek, ha dextránnal kombinált az adekvát szöveti perfúzió fenntartásával javítható hipertóniás sóoldatot kapnak első ellátásként, a posztoperatív halálozás és csökkenthető az inten- szemben a standard izotóniás krisztalloiddal zív osztályos, illetve a kórházi tartózkodás. Az int- végzett volumenpótlással. Összegezve, jelen- raoperatív folyadékegyensúly helyreállítása terén legi tudásunk szerint a hipertóniás sóoldatok is, elsősorban a szív- és az aortaműtétek kapcsán, ICP csökkentőként használhatók az elsődleges vizsgálták a hipertóniás oldatok hasznosságát kol- ellátásban, kimondottan előnyösek hipotenziós loiddal kombinálva vagy anélkül, kolloid vagy krisz- koponysérültek ellátásában, valamint másra talloid oldatokkal összehasonlítva.
nem reagáló ICP fokozódás kezelésében és a vizsgálatokban a hipertóniás só+kolloidoldat sok- kal hatékonyabb plazma expandernek bizonyult, mint akár a krisztalloidok vagy a kolloidok. A műtét · Mellékhatások. Csak ismételt adagolás során re- alatt az interstíciumban felhalmozott folyadék ális veszély a hipernátrémia. Egyszeri adag in- kiürítését elősegítették és 48 órán keresztül a ku- fundálásakor a volumenviszonyoktól, a sóoldat mulatív folyadékegyensúly kevesebb infúzióval volt mennyiségétől, az adagolás sebességétől és a elérhető, mint a kontroll csoportban. Továbbá azo- kiinduló nátrium értéktől függően emelkedik a nos töltőnyomás mellett szignifikánsan magasabb plazma-nátrium, ami normál viszonyokat fel- szívindex volt mérhető, mint a kontroll csoportban. tételezve 3-5 ml/kg 7,5% sóoldat esetén átme- A bal kamrai töltőnyomás, a szívindex, vagy a kli- netileg sem haladja meg a 160 mmol/l-t. Trau- nikai hatás alapján 1 ml/kg dózisonként titrált ada- más betegek sürgősségi ellátásakor adott hiper- golással elkerülhetjük a túltöltést, mely a szokásos, tóniás sóoldat enyhe, átmeneti hiperklorémiás fix dózisú 3-4 ml/kg mellett előforduló szövődmény. · A hipertóniás sóoldatok intrakraniális nyomáscsök- Egyetlen tanulmány mutatott vérnyomásesést kentő hatást már 1919-ben Weed és McKibben le- gyors, 15 perces, nagy dózisú infúziót követően, melyben direkt vazodilatátor hatás és a túltöltés- írta. Hosszú szünet után, először az 1980-as évek- ből eredő bal kamra elégtelenség játszhatott sze- ben jelentek meg esetleírások, melyekben manni- tolra nem reagáló intrakraniális nyomásfokozódás- repet. A direkt vazodilatátor hatás koronária ér- betegeken steal mechanizmussal a szűkület mö- götti területeken áramláscsökkenést hozhat létre nyult gyermek koponyasérültek elsődleges ellátásá- ban, ICP csökkentő eszközként a 3%-os sóoldat, lé- és következményes kontraktilitás csökkenést. nyeges mellékhatás nélkül. Ezzel párhuzamosan Az alvadási faktorokra és a trombocitaszámra vo- számtalan állatkísérlet bizonyította, hogy a hipertó- natkozóan az in vivo vizsgálatok enyhe eltéréseket niás sóoldat legalább olyan hatásos, ha nem hatá- mutattak, ami a hipertóniás sóoldatnak tulajdonít- sosabb, mint a mannitol és hemodinamikai hatásuk- ható, de klinikai vizsgálatok ezt nem erősítették ban sem mutatnak szignifikáns különbséget.
A vércsoport-meghatározásban sem az in Ugyanezt mutatták ki Gemma és munkatársai elek- vivo, sem a sürgősségi osztályokon történt vizsgá- tív idegsebészeti műtéteknél. Ismételt adagolás latok nem jeleztek eltérést, vagy nehézséget.
hasznosságáról eddig egyetlen meggyőző cikk jelent meg ICP fokozódással bíró stroke-os betegek ese- tében. Schwarz és munkatársai azonos ozmotikus megterhelést biztosító 20%-os mannitolt és hidroxi-etil-keményítővel kombinált 7,5%-os hipertóniás A Szerkesztőbizottság köszönetet mond sóoldatot infundáltak ICP fokozódásban és azt Dr. Futó Judit Osztályvezető Főorvosnőneka közlemény átengedéséért. Irodalom
24. Ravussen P, Mounir AM, Archer D, et al (1988): Changes in CSF fluid pressure after mannitol in patients with and without elevated CSF 1. Dóczi T, Bodosi M (1992): Az agy térfogatszabályozása. Clin 25. Prough DS, Whitley J, Taylor CL et al (1991): Regional cerebral blood 2. Milhorat TH (1994): The blood-brain barrier and cerebral flow following resuscitation from hemorrhagic shock with hypertonic edema. In: Cottrell JE, Smith DS (eds) Anesthesia and 26. Burke AM, Quest DO, Chien S (1981): The effects of mannitol 3. Barzó P, Marmarou A, Fatouros P et al (1997): Contribution of vasogenic and cellular edema to traumatic brain swelling measured by diffusion-weighted imaging. J Neurosurg: 900-907 27. Domino KB (1989): Fluid management for the neurosurgical patient. In: American Society of Anesthesiologists Annual Meeting New 4. Klatzo (1994): Evaluation of brain oedema concepts. Acta 28. Zornow MH (1996): Hypertonic saline as a safe and efficacious 5. Miller JD, Becker DP (1982): Secondary insult to the injured treatment of intracranial hypertension. J of Neurosurg Anesthesiology 6. Chesnut RM, Marshall LF, Klauber MR et al (1993): The role of 29. Perkins WJ, Neuwelt EA (1994): Anesthetic management of patients secondary brain injury in determining outcome from severe underground blood-brain barrier disruption. In: Cottrell JE, Smith DS (eds) Anesthesia and Neurosurgery Mosby, St.Louis 448-462 7. Marmarou A, Anderson RL, Ward JD et al (1991): Impact of ICP 30. Kaufman AM, Cardoso Er (1992): Aggravation of vasogenic cerebral instability and hypotension on outcome in patients with severe edema by multiple-dose mannitol. J Neurosurg 77: 854-856 31. Kofke WA (1993): Mannitol. Potential for rebound intracranial 8. Guidelines for the management of severe head injury (1995) hypertension? J Neurosurg Anesthesiol 5: 1-3 32. Shackford SR, Bourguignon PR, Wald SL et al (1998): Hypertonic 9.Tommasino C, Todd MM (1995): Fluid management in saline resustitation of patients with head injury: a prospective neurosurgical patients. In Van Aken H (ed) Fundamentals for randomized clinical study. J Trauma 44: 50-58.
Neuroanaesthetic Practice: BMJ, London, 133-149 33. Roberts PA, Pollay M, Engles C et al (1987): Effect on intracranial 10. Tommasino C, Moore S, Todd MM (1988): Cerebral effects of pressure of furosemide combined with varying doses and isovolemic hemodilution with crystalloid or colloid solutions. administration rates of mannitol. J Neurosurg 66: 440-446 34. Mazzoni MC, Borgstrom P, Arfors KE et al (1988): Dynamic fluid 11. Haljamae H, Lindgren S (2000): Fluid therapy present redistribution in hyperosmotic resuscitation of hypovolemic controrersies. In: Vincent JL (eds) Year book of Intensive Care and Emergency Medicine. Springer, Berlin, 429-442 35. Smith G, Kramer GC, Perron P et al (1985): A comparison of several 12. Tommasino C (1999): Fluid management. In: Newfield P, Cottrell hypertonic solutions for resuscitation of bleed. J Surg Res 39: 517-528 JE (eds) Handbook of Neuroanesthesia. Lippincott Williams and Wilkins 368-384 36. Mouren S, Delayance S, Mion G et al (1995): Mechanism of increased myocardial contractility with hypertonic saline solutions in isolated 13. Young B, Ott L, Dempsey R et al (1989): Relationship between blood-perfused rabbit hearts. Anesth Analg 81: 777-782 admission hyperglycemia and neurologic outcome of severely brain-injured patients. Ann Surg 210: 466-473 37. Kien ND, Reitan JA, White DA et al (1991): Cardiac contractility and blood flow distribution following resuscitation with 7.5% hypertonic 14. King LR, Knowles HC, McLaurin RL et al (1971): Glucose saline in anesthetized dogs. Circ Shock 35: 109-116 tolerance and plsama insulin in cranial trauma. Ann Surg 173: 337-343 38. Lopes OU, Pontieri V, Rocha e Silva M Jr et al (1981): Hyperosmotic NaCl and severe hemorrhagic shock: role of the innervated lung. Am J 16. Mikawa K, Maekawa N, Goto R et al (1991): Effects of exogenous 39. Goertz AW, Mehl T, Linder KH et al (1995): Effect of 7.2% hypertonic intravenous glucose on plasma glucose and lipid homeostases saline 6% hetastrach on left ventricular contractility in anesthetized in anesthetized children. Anesthesiology 74: 1017-1022 17. Myburgh JA, Upton RN, Grant C et al (1998): A comparison of the 40. Boldt J, Zickmann B, Rapin J et al (1994): Influence of volume effects of norepinephrine, epinephrine, and dopamine on replacement with different HES-solutions on microcirculatory blood cerebral blood flow and oxygen utilisation. Acta Neurochir Suppl flow in cardiac surgery . Acta Anesthesiol Scand 38: 432-438 41. Saetzler RK, Badellino MM, Buckman RF Jr (1996): Hypertonic saline 18.Matjasko MJ (1994): Multisystem sequelae of severe head injury. attenuates leukocyte/endothelium and leukocyte/platelet interactions In: Cottrell JE, Smith DS (eds) Anesthesia and Neurosurgery following hemorrhagic shock. Surg Forum 47: 41-43 42. Tollofsrud S, Noddeland (1998): Hypertonic saline and dextran after 19. Futó J, Molnár M (1997): Koponya-, agysérülések. In: Varga P: coronary artery surgery mobilises fluid excess and improves Vezérfonal a folyadékháztartás zavarainak kezeléséhez. 202-226 cardiorespiratory functions. Acta Anesthesiol Scand 42: 154-161 20. Warren SE (1981): Mannitol. Arch Int Med 141: 493-497 43. Prough DS, Whitley JM, Taylor CL et al (1991): Regional cerebral blood 21. Rudihill A, Gordon E, Öhman G, et al (1993):Pharmacokinetics flow following resuscitation from hemorrhagic shock with hypertonic and effects of mannitol an hemodynamics, blood and cerebrospinal saline. Influence of a subdural mass. Anesthesiology 75: 319-327 fluid electrolytes, and osmolality during intracranial surgery. 44. Fischer B, Thomas D, Peterson B (1992): Hypertonic saline lowers raised intracranial pressure in children after head trauma. J Neurosurg 22. Foxworthy JC Iv, Artru AA (1990): Cerebrospinal fluid dynamics and brain tissue composition following intravenous infusion of 45. Weed LN, McKibben PS (1919): Pressure changes in the cerebrospinal hypertonic saline in anesthetized rabbits. J Neurosurg Anesth 2: fluid following intravenous injection of solutions of various concentrations. Am J Physiol 48: 512-530 23. Lopez OU, Pontieri V, Rocha e Silva M et al (1981): Hyperosmolic 46. Wade CR, Kramer GC Grady JJ et al (1997): Efficacy of hypertonic 7.5% NaCl and severe hemorrhagic shock: role of innervated lung. saline and 6% dextran-70 in treating trauma: a meta-analysis of controlled clinical studies. Surgery 122: 609-616 47. Boyd O, (2000): The high risk surgical patient. Where are we now? In: 69. Moore Gl, Summary JJ, Dubick MA et al (1990): The effects of Bennett D (ed) BIOS Scientific Publishers Limited, Oxford, UK, Clin hypertonic saline (7.5%)/Dextran 70 (HSD) on human red cell typing, lysis and metabolism in vitro. Vox Sang 59: 227 48. Christ F, Niklas M, Kreimeier U et al (1997): Hyperosmotic-hyper- oncotic solutions during abdominal aortic aneurism (AAA) resection. Acta Anaesthesiol Scand 41:62-70 49. Ellinger K, Fahnle M, Schroth (1995): Optimal preoperative titrated dosage of hypertonic-hyperoncotic solutions in cardiac risk patients. Shock 3:167-172 50. Oliveira SA, Bueno RM, Souza JM et al (1995): Effects of hypertonic saline dextran on the postoperative evolution of Jehovah's witness Válogatás a HES-sel foglalkozó
patients submitted to cardiac surgery with cardiopulmonary bypass. Shock 3: 391-394 irodalomból
51. Boldt J, Zickmann B, Herold C et al (1991): Influence of hypertonic volume replacement on the microcirculation in cardiac surgery. Br J Anaesth 67: 595-602 Hyperosmotic-hyperoncotic solutions
52. Worthley LIG, Cooper Dj, Jones N (1988): Treatment of resistant during abdominal aortic aneurysm (AAA)
intracranial hypertension with hypertonic saline. J Neurosurg 68: 478-481 resection
53. Weinstabl C, Mayer N, Germann P et al (1991): Hypertonic, hyper- F. Christ, M Niklas, U. Kreimeier, L. Lauterjung, K. Peter oncotic hydroxyethyl starch decreases intracranial pressure following Departments of Anesthesiology and Surgery, Institute for 54. Suaerez JI, Qurshi AI, Bhardwaj A et al (1998): Treatment of refractory Surgical Research, Ludwig-Maximilians University intracranial hypertension with 23.4% saline. Crit Care Med 25: 1118-22 55. Brock F, David T, Bradley P (1992): Hypertonic saline lowers raised intracranial pressure in children after head trauma. J Neurosurg 56. Todd MM, Tommasino C, Moore S (1985): Cerebral effects of A jelentősen pozitív perioperatív folyadékba- isovolemic hemodilution with a hypertonic saline solution. J Neurosurg lansz megnövelheti a balkamra-elégtelenség kockázatát és ezzel a műtéti morbiditást és mor- 57. Walsh JC, Zhuang J, Shackford SR (1991): A comparison of hypertonic to isotonic fluid in the resuscitation of brain injury and hemorrhagic shock. talitást. Különösen igaz ez olyan esetekben, mi- kor excesszív folyadékbevitel válhat szükséges- 58. Scheller M, Zornow M, Oh Y (1991): A comparison of the cerebral and sé, vagy ha a beteg kardiális terhelhetősége eleve hemodinamic effects of mannitol and hypertonic saline in a rabbit model csökkent. Ilyen műtéti beavatkozás a hasi aorta of acute cryogenic brain injury. J Neurosurg Anesthesiol 3: 291-296 59. Gemma M, Cozzi S, Tommasino C et al (1997): 7.5% hypertonic saline versus 20% mannitol during elective neurosurgical supratentorial A szerzők jelen közleményükben kontrollált, procedures. J Neurosurg Anesthesiol 9: 329-334 prospektív vizsgálatuk eredményeit közlik. 60. Schwarz S, Schwab S, Bertram M et al (1998): Effects of hypertonic A vizsgálat célja a hipertóniás-hiperonkotikus saline hydroxyethyl starch solution and mannitol in patients with oldatok hatékonyságának megítélése volt, nagy increased intracranial pressure after stroke. American Heart Association, Inc 1550-1555 folyadékbevitelt igénylő műtéteknél, nevezete- 61. Wade CE, Grady JJ, Kramer GC et al (1997): Individual patient cohort sen a hasi aorta aneurizmájának sebészi megol- analysis of the efficacy of hypertonic saline/dextran in patients with dásánál. A vizsgálatba bevont betegeket két cso- trauamtic brain injury and hypotension. J of Trauma 42: 61-65 portba osztották, melyek demográfiai adatai jól 62. Tollofsrud S, Kramer GC (2000): Intra-operative use of hypertonic összehasonlíthatóak voltak. A terápiás csoport solutions. In: Vincent JL (ed): Yearbook of intensive care and emergency medicine, 476-485 betegeinek krisztalloidokat és 7,2%-os NaCl ol- 63. Vassar MJ, Perry CA, Gannaway WL et al (1991): 7.5% sodium datot adtak kolloiddal (6 ill. 10% HES és 6% dext- chloride/dextran for resuscitation of trauma patients undergoing rán) kombinálva. A kontroll csoport betegei helicopter transport. Arch Surg 126: 1065 krisztalloidokat és 1000 ml 10%-os HES-t kap- 64. Mattox KL, Maningas PA, Moore EE et al (1991): Prehospital tak. A volumenterápiát a posztoperatív szakban hypertonic saline/dextran infusion for post-traumatic hypotension: the USA multicenter study. Ann Surg 213: 482 szükség szerint folytatták. Minden betegnél in- 65. Prien T, Thüling B, Wüsten R et al (1993): Hyperton-hyperonkotischer vazív hemodinamikai monitorozást végeztek. Volumenersatz (7.5 % NaCl 10 % Hydroxyethylstärke 200.000/0.5) bei A méréseket a bőrmetszés előtt kezdték, az utol- Patienten mit Koronararterienstenosen. Zentralbl Chir 118: 257-266 só mérést 60 perccel az aorta lefogásának meg- 66. Kien ND, Moore PG, Pascual JM et al (1997): Effects of hypertonic szüntetése után végezték el. A pulmonális nyo- saline on regional function and blood flow in canine hearts during acute coronary occlusion. Shock 7: 274-281 más és pulmonális kapilláris éknyomás mellett minden mérésnél meghatározták a keringési 67. Hess JR, Dubick MA, Summary JJ et al (1992): The effects of 7.5% NaCl/6% Dextran-70 on coagulation and platelet aggregation in perctérfogatot, a szisztémás és a pulmonális vaszkuláris rezisztenciát, valamint a DO2, VO2I és 68. Vassar MJ, Perry CA, Holcroft JW (1990): Analysis of potential risks az oxigén extrakció értékét is. Artériás és kevert associated with 7.5% sodium chloride resustitation of hemorrhagic shock. Arch Surg 125: 1309 vénás vérből minden mérésnél vérgáz meghatá- rozást, a műtét elején és az utolsó mérésnél szé- Optimal preoperative titrated dosage of
rum laktát szint meghatározást végeztek. Ugyan- hypertonic-hyperoncotic solutions in cardiac
csak folyamatosan ellenőrizték a haemoglobin-, risk patients
haematokrit-, szérumnátrium-, kálium-, klorid- értékeket és a szérum osmolaritást. Mind a terá- Klaus Ellinger, Marcus Fähnle, Michael Schrott, and D. Michael Albrecht piás-, mind a kontrollcsoportban megfelelő hemo- Institute of Anesthesiology and Intensive Therapy, Klinikum Összefoglalva: A terápiás csoportban a pulmonális kapilláris éknyomás és az oxigénszállítás maga-sabb értékeket mutatott. Ez utóbbi - ellentétben a A hipertóniás-hiperonkotikus oldatok hatását és fel- kontrollcsoport betegeivel - emelkedett is ma- használási lehetőségeit számos alkalommal vizsgálták. radt. A perioperatív folyadékegyenleg szignifikán- Általában meghatározott dózisokat alkalmaztak a vizs- san eltért a két csoport betegeinél. A hipertóniás- gálatokban és alkalmaznak a klinikai felhasználásban is hiperonkotikus oldatot is kapott betegek folyadék- (4 ml/testtömegkg, vagy átlagosan 250 ml). Nincs arra igénye és ezáltal a bevitel is lényegesen kisebb vonatkozó vizsgálat, hogy ez a dózis megfelelő-e olyan volt (2471 ml, szemben a kontroll csoportban adott betegeknél, akiknek a kardiális terhelhetősége csök- kent. Tudott, hogy akár szívsebészeti, akár nem szív- A terápiás csoport betegei közül egy, míg a kont- sebészeti műtéteknél, a posztoperatív szövődmények roll csoport betegei közül öt szorult transzfúzióra. száma és a mortalitás ilyen betegek esetében lénye- A szérum nátrium és a klorid értékek a terápiás csoportban átmeneti emelkedést mutattak, ami nem haladta meg az irodalomból eddig is ismert A szerzők kontrollált vizsgálatot végeztek, annak meg- mértéket (legmagasabb érték: 158,9 mmol/l). ítélése céljából, hogy a kardiálisan csökkent terhelhe- Az utolsó mérés időpontjában ezek az értékek alig tőségű betegeknél milyen volumenterápia a követen- voltak magasabbak a kontroll csoport betegeinél dő, mi az ami a legkevésbé terheli a szívet. Vagyis: mi az mérteknél (148, illetve 143 mmol/l).
a volumen-beviteli stratégia, melynek segítségével a A szerzők értékelése szerint a hipertóniás-hiper- legmagasabb szívindex (CI) érhető el a lehetséges leg- onkotikus oldatok alkalmazása új perspektívát alacsonyabb pulmonális kapilláris éknyomás mellett. nyithat a perioperatív folyadékterápiában. A ki-sebb folyadékbevitel csökkenti a perioperatív bal- A vizsgálatba bevont betegeket két csoportba osztot- kamra elégtelenség kockázatát és ezzel a morta- ták. A 20 betegből álló terápiás csoportban 7,2%-os litást. A hipertóniás-hiperonkotikus oldatok is- NaCl oldatot adtak kolloiddal kombinálva (10% HES)* mert mikrokeringést javító hatása különösen elő- átlagosan 167,5 ml-t, 2,41 ml/ testtömeg kg-ot. Az ugyancsak 20 főből álló kontroll csoportban 10 %-os HES oldatot alkalmaztak, átlagosan 440 ml-t, Elolvasásra ajánljuk a röviden ismertetett közle- 6,33 ml/ttkg-ot. Az alkalmazott infúzió mennyiségét a ményt, mert bár speciális sebészeti és aneszte- hemodinamikai paraméterek változásának függvényé- ziológiai feladat a hasi aorta aneurizmáinak mű- ben határozták meg, adaptálták a beteg kardiális álla- téti kezelése - a mindennapi gyakorlatban is jól potához és a hipovolémia mértékéhez. A mérések so- hasznosítható, értékes adatokat tartalmaz.
rán szignifikánsan magasabb szívindex értékeket észleltek a terápiás csoportban. A pulmonális kapilláris éknyomás, az artéria pulmonális nyomás értékei és a centrális vénás nyomás mindkét csoportban emel-kedett a kiindulási értékhez képest, de a két csoport eredményei között nem volt értékelhető különbség. Ez nagyon fontos, exakt bizonyíték arra, hogy a szívindex növelhető nagy folyadék mennyiségek bevitele, a ke-ringés túlterhelése nélkül.
* A 7,2% NaCl-ot és 10% HES-t tartalmazó Osmohes törzskönyvezett készítmény Magyarországon is.
A vizsgálat eredményeit a következőkben foglalhatjuk HES oldatot adtak a keringési paraméterek stabi- lizálása, helyreállítása érdekében. A hipertóniás oldatot kapott csoportban a keringés reszuszci- a hipertóniás-hiperonkotikus oldatok általában tációjához – azonos artériás vérnyomás és szív- használatos adagja túl magas lehet bizonyos beteg- index eléréséhez – fele mennyiségű folyadékra csoportoknál, nem túl súlyos hipovolémia ese- volt szükség mint a másik csoportban. Szigni- fikáns különbséget találtak a két csoport között a a hipertóniás-hiperonkotikus oldatok egyénre tit- perifériás oxigén felhasználásban (61,9% a 44,0% ellenében), a hipertóniás oldattal kezelt csoport bizonyítottnak tekinthető a hipertóniás-hiperonko- tikus oldatok pozitív inotróp hatása. az individuálisan megállapított dózisú hipertóniás- A szerzők kísérletükből azt a következtetést hiperonkotikus oldatok alkalmazása során mellék- vonják le, hogy a hipertóniás sóoldat és HES hatást, jelentősebb szérumnátrium-szint emelke- kombinációja növelni képes a teljes test oxigén- felhasználási képességét szeptikus állapotban, valószínűleg a perfúzió javítása által.
A közleményt azért tartjuk referálásra érdemes-nek, mert a hipertóniás-hiperonkotikus oldatok újabb felhasználási lehetőségét veti fel. Szepti- Comparison of hypertonic with isotonic saline
kus sokkban a keringés, különösen a mikroke- hydroxyethyl starch solution on oxygen
ringés, a szervek perfúziója meghatározó a kime- extraction capabilities during endotoxic shock
Közismerten nehéz a szeptikus betegek számára Department of Intensive Care, Erasmus University Hospital Free a megfelelő volumen biztosítása, a normovolémia fenntartása. Ilyen esetekben, különösen a szep- szis korai stádiumában terápiás célkitűzéseink középpontjában mindig a szinte törvényszerűen A szerzők állatkísérletet végeztek annak megállapítása bekövetkező szövődmények, szervi károsodások céljából, hogy a kolloiddal (HES) kombinált hipertóni- megelőzése kell, hogy álljon. Minden olyan lehe- ás-hiperonkotikus oldat hatással van-e a szervezet oxi- tőség, ami segíthet abban, hogy a sokszervi elég- gén-ellátására és a szövetek oxigén-felhasználására, telenséget megelőzzük, megfontolásra, ellenja- szeptikus állapotban. A kontrollált, randomizált vizsgá- vallatok, mellékhatások híján kipróbálásra ér- lat során mesterségesen (2 mg/kg E. Coli endotoxin beadásával) endotoxin shock-ot hoztak létre kutyákon. A kutyákat random szerint két csoportba osztották, az egyik csoportban isotóniás, a másikban hipertóniás Tel: 250 8371, Fax: 250 8372, E-mail: [email protected]

Source: http://www.fresenius-kabi.hu/uploads/articles/data/hek-ujsag-5.pdf